Beszédfejlődés kezdetei

Liza 3 napja teljesen megváltozott. elindult a beszédfejlődés első lépcsőjén. Olyan drága. Ő eddig még nem nagyon gagyogott, de pár napja elkezdett beszélni, azaz az ő kis nyelvén dumálni. ( gajja.-gaja9 ezt fűszerezi a mindent kifejező sikításokkal, éles hangú " hosszú mondatokkal". Mikor vacsora közben Csaniis beszélt, Lizi mondta folyamatosan a magáét.... mi felnőtt szülők csak néztünk egymásra és hallgattunk, mert hitelen nagyon jó érzés volt őket hallani. ( bár egymást nem hallottuk..) Csani verseket mond remixelve, azaz összevissza. Nagyon jól csinálja, de mindig a 9,10 Tíz tiszta víz, olyan, mint a folyóvíz..(ezt kövi azonnal), 2 szarvas húzta, szán röpítette, gömbölyű.....

A hallás és a beszéd kapcsolata, a beszédtanulás alapfeltételei; a nyelvi fejlődés 1-6 éves kor között

A beszéd kialakulása bonyolult fejlődési folyamat: nagyon komplex szellemi tevékenység. Fejlődésének ütemét idegrendszeri és környezeti tényezők szabják meg, szakaszai azonban meghatározottak, nem ugorhatók át.

A beszéd kialakulásának feltételei:

- ép beszédszervek,

- ép hallás,

- az idegrendszernek a beszéddel és az értelmi működéssel összefüggő területei épek,

- biztosított a beszélő emberi környezet.

Ha valamelyik feltétel nem adott, akkor a beszéd attól függően, hogy a hiány, ill. a sérülés melyik területen és milyen fokban áll fenn, kórosan alakul, vagy egyáltalán nem fejlődik ki.

Annak, hogy a gyerek képes legyen bizonyos hangokat a számára eddig még tagolatlan hangtömegből izolálni és az anyanyelv fonetikai rendszerének megfelelő különbségeket elkülöníteni, majd felfogni és produkálni, bizonyos szellemi érettségi is az előfeltétele. Kezdetben még csak a nagyobb különbségeket ismeri fel és utánozza.

Leopold ellentételve szerint először a mély (a), majd a magas nyelvállású (i, ü) hangokat tanulja meg, az első szótagoknál ugyanígy. Mássalhanzók: elöl képzett, később jön a hátul képzett.

Kezdetben az utánzásban az optikus elemek nagyobb szerepet játszanak, mint az akusztikusok. A fejlődés folyamán azonban fokozatosan a hallásé lesz a döntő szerep, ezért ettől kezdve a jól hallók és a hallási fogyatékosok beszédfejlődése már erősen elkülönül. A gagyogás első fázisáig, a véletlenszerűen képzett hangokig a hallási fogy. csecsemő is eljut.

Egy idő után azonban már az utánzás – a saját hang meghallása, mint ösztönző.

A terhesség alatt, a magzati életben: a magzat a fogamzást követő 20. héttől már hall! Ez a képesség a terhesség előrehaladtával tovább fejlődik és képes meghallani az anya környezetéből jövő hangokat is, nemcsak az anyaméhen belülieket. A mély hangokat ilyenkor még jobban hallja, mint a magas frekvenciásokat!
0-4 hónapos korban: felfigyel a váratlan vagy hangos hangokra. Kezdi keresni a hangforrást szemeivel esetleg a fej mozgatásával.
3-6 hónapos korban: érdeklődést mutat a különböző jellegű hangok iránt. Kezdi gyakorolni a saját hangját. Láthatóan felismeri a megszokott hangokat.
6-12 hónapos korban: gőgicsél. Kezdi felismerni az egyszerű szavakat, mint amilyenek a "mama" vagy "pápá". Egyszerű utasításoknak kezd eleget tenni.
12-18 hónapos korban: a gőgicsélés kezd átmenni a szavak megformálásába. Kb. 20 szót használ és kb. 50-et megért.
2 éves korban: rendszeresen tud beszélni egyszerű mondatokban, kb 200-300 szóból áll a szókincse. Élvezi ha felolvasnak neki és a képeskönyvből sok tárgynak a képét meg tudja különböztetni egymástól.
3-4 éves korban: ki tudja fejezni szavaival és mondataival szükségleteit, kérdéseit és érzéseit. Ettől az időtől kezdve igen észrevehetően bővül a szókincse, kiejtése és a megértés képességenyező, a teljesítmény öröme és a környezet beszédének meghallása, mint minta – válik fontossá.

· Beszédmegértés fejlődése.:

o Látszat-megértés: (kb. 1 éves korig) „Hol az ablak?” kérdésre a gyerek odafordítja a fejét, de ha ugyanezt a kérdést pl. franciául teszik fel, ugyanazzal a hanglejtéssel, hangsúllyal és mimikával, akkor is ezt a mozdulatot végzi. Tehát nem a jelentést, hanem a mimika, gesztus, hangsúly egész komplexumát – a szituációt – érti meg.

o Valódi megértés: (1. életév vége) szavak megértése a gy. környezetében való előfordulásuk szerint. Felnőttek utasításainak megértése – oktathatóság, nevelhetőség lehetősége nő. Kezdi felfogni az összefüggő beszédet, szívesen hallgat verseket, rövid meséket (jó hangzás, ritmus fontos) – passzív szókincs fejlődése. Általános tap., hogy a beszédmegértés és az első szavak használata között kb. 3 hónap telik el.

1-3 év (kisgyermekkor): aktív szókészlet rohamosan nő. Eleinte csak a szó egyes részeit, leginkább az elejét mondja (bögre – bö), torzítja a felnőtt beszédét, nem őrzi meg ritmikai, fonetikai alakját (hintőpor – imponpon). Szavak több jelentése: „mama” = anya hívása, éhség, sétálni szeretne stb. A kisgyermeki beszédet eleinte csak az anya érti meg, vagyis nem tölti be igazi funkcióját (mások is megértsék őt) – ez a „kisbeszéd” v. szituatív b.

Másfél éves kortól kontextusos beszédre való áttérés kezdete: a tárgyakat stabil ismertetőjegyeik alapján nevezi meg, kétszavas mondatok, „Mi ez?” kérdéssel való érdeklődés a tárgyak nevei után. Beszéd = tapasztalatszerzés eszköze.

· Aktív beszéd fejl.: 2-3 szavas mondatok feltűnése, kérdések számának emelkedése. Játékát beszéddel kíséri (babát altat, állatot etet, beszél az elgurult autóhoz, labdához). 3. életévben megnő a gy.-ek beszédaktivitása: kontextusos b. alkalmazása, párbeszédek.

· Szókincs: szociális körülm., művelődési-nevelési viszonyok hatása. Másfél éves kor körül gyors fejlődés.

· Echolália: első életév végén egyszerű, környezete által előmondott szavak utána mondása (pa-pa, ma-ma, da-da stb.): akaratlagos tev., amelybe az utánzás ösztönössége is belejátszik; nem akármilyen hangok, hanem csak az anyanyelv hangjai szerepelnek.

A harmadik év:
A kétévesen megtanult szókincs és a nyelvtani szerkezet megszilárdul. A véget nem érő "Mi ez? Ki ez?" kérdésfolyam fokozatosan növeli a gyermek szókincsét.

A gyermekek a legkönnyebben úgy tanulnak meg szavakkal kommunikálni, ha állandóan olyan környezetben vannak, ahol sokat beszélgetnek. Fontos alapszabály, hogy váljon szokássá a mindennapi tevékenység során is szóval fordulni a picihez, teljesen függetlenül, hogy érti-e, vagy neki szól-e a közlés. A csend ingerszegény környezetet teremt és hátráltatja a beszéd fejlődését. Az érthetetlen beszéd olykor siketség, nagyothallás jele lehet. A kisebb beszédhibák gyakoriak, a legtöbb esetben a gyerekek idősebbé válva fokozatosan legyőzik azokat. A beszédhibák kijavítása érdekében forduljanak szakemberhez.
A gyermekek akkor tanulnak meg a legkönnyebben beszélni, ha egészen kiskoruktól kezdve folyamatosan hallanak tiszta beszédet, leginkább a szüleik hangját.