Igen, az ember néha megreked. Főleg, ha a szeretett gyerekei nem úgy működnek, ahogy elvárjuk, vagy ahogy mi elvárjuk magunktól a dolgokat. De meg kell tanulni, hogy nincs olyan, hogy Elvárás, nincs és nincs. Csak vannak a dolgok és kész. Igen az aggódó anyából vissza kell építenem , el kell fogadnom, hogy vannak betegségek és kész. Az mellékes, hogy a terveinket, amik szinten minek vannak, mert néha ezerszer jobb és tartalmasabb dolgokat hoz a spontaneitás és a véletlen... szóval a betegségek, vagy a nem ép egészséges fázisok.
Liza 5 nap görcs, éjjel-nappal sírás .
Pár nap fájdogálás
És a fájdalmas köhögős, nyűgösködő szakasz.
Liza már jól van, de Csani ezt a magára hagyatott állapotot icsit magára vette, így belázasodott. No!!!
Türelem anya!! És gondolkozz...
Már 2x elhalasztottuk a kirándulást, de mostmár Megadom magam és KÉSZ.
Jöjjön, ami akar.
Csani jobban van, a Új doki szerint Semmi fizikai baja (szerintünk se:-)). Igen, ő is pici , bújos dédelgett kidfiú szeretne lenni. Most az ágyamban alszik ( délután) , Látta, hogy Liz éjjel ott köt ki sűrűn, mivel folyton sírt, dehát ő nem azt látta, hogy fáj Lizának és mi karikás szemeink se kívánják igazán ezt... azt látta, hogy anya édeskettesben van valaki Mással és nem velem.
Most koncentrálok és tudatosan adok Csaninak majd új közös élményeket. Tuti, hogy elmegyünk Kirándulni!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése