Még 1 hétig vagyunk itthon. A gyerekek mennek elméletben oviba még. Csanád egyébként is utoljára jár oviba, mert hát 7 éves lesz ősszel és mindenképpen váltani fog. Most teljesedett ki, mert nagyon szeret az oviban lenni. Hát 3,5 év kellett hozzá, de beért. Lizácskának péntek éjjel volt az első krupp rohama. Lelkileg nem vagyok a toppon és jól vetítek, talán ez látszott meg Lizán. Éjfél előtt kezdődött, anyuéknak egyből telefonáltam, mert hát nem tudtam kell e ügyeletre is mennem. Csanád ilyenkor nem sír, fegyelmezett, de Liza erősen pánikolt és sírt, ami erősen rontotta a helyzetet. 30mg kúpot adtam, lassan szűnt a behúzás, de bő óra alatt normalizálódott a légzés. A hideg párásító nem indult be, a maszkos párásító hangjától meg üvölteni kezdett. Nem tagadom, hogy erősen megviseltek lettünk.
Másnap már sokkal jobb lett. Hát próbálgat az élet.
A lelkünk zavaros, mert a búcsúzás, szervezkedés, agyalások jegyében telik el. Tesómék most jöttek haza a mamához, hogy "utoljára" kicsit együtt legyünk. Anyu elmaradt névnapját ünnepelte a barátaival, velünk és Liza előrehozott 4 éves megköszöntése is lezajlott. Minden turbón. Végül Ancsát (tesóm) itt aludt velünk ( tartottam az éjszakától..) a gyereknek még volt diavetítés és esti beszélgetés. Ancsa (keresztanya) vett Marie-s pólót. kis ruhácskát Lizának. Beszélgettek , hogy van még Mary Poppins is, aki szintén Mary: erre Liza megszólal: Tudom! Mary keresztül fúj a szél!!!
Búcsúzásról: Mindenki igyekszik tőle várhatóan jót mondani, kívánni a másiknak, vagy
épp semmit se mer mondani, mert nem tudja elmondani, hogyan éli meg a
dolgokat. Most mindenki a változás útján van. Új lakás, vagy új ház,
vagy új állapot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése